Nagyon régen írtam a blogra, egy egész nyár telt el bejegyzés nélkül, ilyenre talán még nem is volt példa. Intenzív időszakunk volt, sok jóval és rosszal is tarkítva, igyekszem majd idővel ezekről is mesélni. Belekezdtünk itthon egy nagyszabású felújításba, mivel mindenünk szét volt pakolva kb. július óta, így a technikai feltételek sem voltak éppen adottak a gépezéshez. Három napra azért kiszálltunk a mókuskerékből és elmentünk Hévízre pihenni egy picit. Az igazi apropó az volt, hogy szereztünk pár jegyet a Művészetek Völgyébe Kapolcsra, Ricsárdgír koncertre akartunk ugyanis menni. Hévíz volt a legközelebbi szálláshely a Balcsi parton, éppen ideális arra hogy csobbanjunk is picit. Ebben a környékben ismét nem csalódtam, annyira szép a város és hangulatos, a tófürdő igazi vonzerő a környéken élőknek. Mi Keszthelyre jártunk át fürdeni, a Libás Strandra, mivel szerencsére nagyon meleg napokat fogtunk ki, így jórészt fürdéssel ütöttük el a szabadidőnket. Én most először voltam az északi parton a Balcsiban, furcsa is volt a hirtelen mélyülő víz eleinte, hiába, Siófokhoz vagyunk szokva, ami azt illeti. Sikerült egy sörfesztiválba is beleszaladni véletlenül, Kari nagyon örült neki, és be is zsebeltünk pár különleges italt a Fóti Kézműves Sörfőzdéből. A környéken rengeteg a szuper étterem egyébként, nagyon jókat lehet falatozni és pihenni egyaránt. Csendes és barátságos városka Hévíz, és hasonlóan kedvelem Keszthelyet is. A fénypont természetesen mégis a Völgy volt, most jártam ott először, de teljesen lenyűgözött. Kari szerint ez a kézművesek Ozorája, és tényleg kicsit olyan a feeling: Mindenhol kézművesek, művészek, árusok, hippi arcok ameddig a szem ellát, egy egész falu területén. Egy esténk/délutánunk volt rá hogy körbenézzünk, ez természetesen nagyon kevés, de azért adott egy kis ízelítőt így is. Simán el lehet itt több napot is tölteni, este pedig koncerteken kikapcsolódni, ahogy mi is tettük. A Ricsárdgír zenekarra egy véletlen folyamán akadtunk a youtube-on, de gyorsan rajongókká váltunk, azt viszont én sem gondoltam hogy tényleg eljutunk egy koncertjükre, ráadásul ilyen hamar. Taliándörögdre autóztunk át Kapolcsról, meghallgatni a fiúkat. Egy kellemes kis rom-kocsma kertjében volt a buli, hatalmas hangulatot csináltak a srácok. Volt koala transzparens és buli-krokodil is, baromi jól éreztük magunkat, végig-tomboltuk az egészet. Akkor még nem sejtettem hogy nem ez volt az első és utolsó Ricsárdgír élményem, na de erről majd később 😉

Csináltam pár fotót, amelyek remélem visszahozzák valamelyest a hangulatot. Elég régen mentünk Karival kettesben nyaralni, szóval ez jól esett a lelkemnek, és tényleg nagyon pihentető volt. A Művészetek Völgyét ne hagyjátok ki ha errefelé jártok, tényleg szuper-jó! Én most már végre lehúzhatom a bakancslistámról!