12598964_207199526299768_1821582016_n

Leírás:
Az Életem értelme (amely a több tíz évvel ezelőtt Vadállatok bolondja címmel megjelent mű új fordítása) főhőse a serdülő Gerry Durrell, aki életében először munkába áll: ápolóként a whipsnade-i állatkertben. Játékos jegesmedvék, gézengúz gnúk, púpos pöffeszkedők és egyéb állatfajták kószálnak a könyv lapjain, halálra rémítve az állatkert gyanútlan látogatóit. Gerry pedig vigyorogva áll a forgatag közepén, és összekacsint az olvasóval: – Lám, mi tudjuk, hogyan kell az állatokkal bánni – nem úgy, mint ez a népség, amely ide mindennap becsődül. És ez az örökifjú állat- és emberbarát hamarosan megtalálta élete értelmét – a kihalással fenyegetett állatfajták megóvását. És megtalálta a módját, hogy mindezt a lehető legélvezetesebb formában közvetítse az olvasók millióinak.

Vélemény:
Gyermekkori kedvenceim közé tartozik Gerald Durrell, olyan könyv-élményeket köszönhetek neki amelyeket felnőtt koromban sem tudtam elfelejteni. Kislányként a két kedvenc könyvem volt Durreltől a Léghajóval a világ körül és a Léghajóval a dinoszauruszok földjén. Számtalanszor olvastam el őket és mindig ugyanolyan izgalmas és szórakoztató gyerekkönyvnek bizonyultak. Ez a két kötet tulajdonképpen egymás folytatása, melyben  “Gerry bácsi” saját maga a főszereplő, és gyakran előfordul a könyvben a testvére, Larry is. Durrell lebilincselő, izgalmas módon mutatja be az élővilágot és a környezetet, egzotikus kalandokra csábít és közben még szinte észrevétlenül tudást is ad át. Pontosan ezt vártam az Életem értelme című könyvétől is, amely ugyan felnőtteknek szól, de sejtettem hogy mellé nem lőhetek vele. Tulajdonképpen nem is értem eddig miért nem kerestem rá Durrell felnőtt könyveire, de éppen itt volt az ideje, és az Életem értelme tökéletes választás volt, kezdetnek. Nagyon tetszett a Whipsnade-i élményeinek kis tárháza, és hogy közelebbről megismerhettem az állatkert lakóit és gondozóit egyaránt, melyek között bőven akadnak fura figurák is. Durrell egy évet töltött a Whipsnade-i állatkertben, és ez idő alatt jött rá, hogy mivel szeretne komolyan foglalkozni: a kihalással fenyegetett állatfajok megóvásával és összegyűjtésével. Érdekesnek találtam, hogy már a gyerekkönyveiben is részletesen ír például a bölények tömeges vadászatáról, arról hogy hogyan sikerült ezt a fajt a kihalás szélére sodorni, és ez a téma az Életem értelmében is visszaköszön. Egyébként nekem nagyon fekszik Durrell humora, azt hiszem folytatom is az olvasást egy következő könyvével, ha már így belelendültem! Mindenkinek ajánlom aki szereti az állatokat és a vicces történeteket.