Tavaly ugyan kihagytuk, de idén összeszedtük magunkat apával és ismét közösen jelentünk meg a Szekszárdi Szüreti Fesztiválon. Döcögősen indult a dolog, mert egy-egy ilyen vásárt sok készülődés és munka előz meg, ráadásul apának begyulladt a térde pont a rendezvény előtti hetekben, így korongolni sem igazán tudott, csak 1-2 kisebb kerámiával készülni. Én rágyúrtam az ékszer-témára csöppet, készültek új fülik és gyűrűk is, jó volt megint visszacsöppenni ebbe a miliőbe. Péntek kora reggel már a Garay téren kezdtünk, megbírkóztunk a sátor állítás nyűgjeivel, majd kipakoltunk, elrendzegettünk mindent és beindult a szokásos vásári forgatag. Ezen a napon még főként apa állt helyt a sátorban, mi Karival délutánra hazaugrottunk picit pihenni és csak este tértünk vissza egy jó kis borozásra, meg a bepakolásra. Idén is a Takler Syrah volt a kedvencünk a borok közül, ebből kóstoltunk többfélét, és persze a kollégákkal is kellett fröccsözni, meg a dombóvári kézműves söröket is bevizsgáltuk, ne lehessen mondani hogy alkoholmentesen telt el a Szüreti Fesztivál!

szureti2015_1

A szombatunk és a vasárnapunk sikeredett igen pörgősre. Sok vásárlónk akadt, többször bejártam a környező standokat, beszélgettem az ismerősökkel, vásároltam is persze, mert ismét nagyon szép fülbevalókra bukkantam, és vesztemre volt egy akciós körömlakkos állvány is, ahol három lakkot lehetett kapni 1000 Ft-ért (kihagyhatatlan ajánlat). Kari meglepett egy baglyos sállal és megkóstoltuk a kakasdi kürtőskalácsot is meg a fincsi lángost, egyik délben pedig az Aranykulacs vendéglőnél ebédeltünk. Az őcsényi klub ismét szervezett sétarepülést a fesztivál idejére, ezért többször átlátogattunk Karival a repülős sátorba, megnéztük hogy ott mi a helyzet. Szerencsére sokan érdeklődtek és befizettek egy-egy légi bortúrára a Cessnával. Szeretem hogy ilyenkor lépten-nyomon belebukkanunk ismerősökbe, megtelik a város, idén különösen sokan jöttek el a rendezvényekre. Három nagyobb koncert is volt: Irigy Hónaljmirigy, Kiscsillag és Csík Zenekar. Ezeket mi távolabbról, a sátorból hallgattuk, de így is nagyon hangulatos volt az egész fesztivál. Próbáltam pár képet is készíteni, ami kicsit visszaadja az egész légkört. Én jól éreztem magam, sok szépséget láttam, és örülök hogy idén bevállaltuk a vásárt, még ha néha fárasztó is 3 teljes napon át a standban állni, mindenkire mosolyogni és a vevőket kiszolgálni. Valahogy van az egésznek egy olyan jó hangulata, amit nem sok mindenhez tudok hasonlítani!

szureti2015_2