Besűrűsüdtek eléggé a napjaink, kb. egy hete már egy fővel többen vagyunk itthon, megérkezett ugyanis a francia vendégünk Bezons-ból, úgyhogy a sok munka mellett vele töltjük az időnk nagy részét. Emellett pénteken és szombaton Őcsényben került megrendezésre a híres Sárközi lakodalom, amire kézművesként meghívást kaptunk. Számunkra abszolút újdonságnak számított ez, korábban még sosem árultunk a rendezvényen, bár én évekkel ezelőtt már vettem részt rajta nézőként, azt hiszem akkor Decs volt éppen az otthont adó település. Idén Őcsényben a repülőtéren zajlott a műsorok zöme, ezért eléggé hazai terepen érezhettük magunkat, nagyon örültem neki. Sokan voltunk, mert Karinak éppen szerelés volt porondon + üzemnapok voltak, a vendégünket is kivittük, a barátnőmék is eljöttek megnézni a standot, plusz ugye a kedves kézműves barátok is jöttek az egyesülettől és a környező településekről. Nem volt hiány ismerősökben és nagy beszélgetésekben!

sarkozi_lakodalom2015

Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk, már a lakodalom előtti nap végig szakadt az eső, és pénteken is olyannyira, hogy le is akartuk mondani az egész vásározást, de aztán végül mégiscsak nekivágtunk a lehetetlennek. A rendezők voltak olyan kedvesek és megengedték hogy a nagy rendezvénysátorba pakoljunk, így legalább nem kellett a szakadó esőben sátrat állítani, amitől persze nagyon megkönnyebbültünk. Pénteken alig lézengtek az emberek, pár vásárló azért beszaladt, de a programok is inkább csak délután kezdődtek: sárközi népviselet bemutató, néptáncosok és egy férfikórus volt porondon. A szombat már izgalmasabban alakult, és délutánra a nap is kisütött, nekünk meg már-már melegünk volt, plusz a jó idővel együtt a nagy tömeg is megérkezett, mindenki kíváncsi volt a folklór műsorra és az ifjú párra is. És akkor itt ragadom meg az alkalmat hogy kicsit írjak a Sárközi lakodalomról, ami egy több napon át tartó rendezvény, és mindig más sárközi település ad neki otthont. Ilyenkor általában folklór műsor, felvonulás, kiállítások, zene, tánc, hajnalig tartó mulatozás, vacsora, színpadi műsorok, kézművesek csatlakoznak magához a lakodalomhoz, ami régen úgy tudom hogy egy tényleges esküvő volt. Minden évben kiválasztanak egy fiatal párt, akinek a menyegzője teljes nyilvánosság előtt zajlik, bárki megnézheti és némi juttatás fejében részt vehet a vacsorán is. Azt hiszem manapság már csak eljátszák ezt az egészet, minden körítés megmarad, de az ifjú párt úgy alakítja két néptáncos, akik korhű népviseletben viszik végig az egész rendezvényt. Így is érdekes, persze, de szerintem sokkal különlegesebb lehetett amikor a két fiatal tényleg összeházasodott és köréjük fűzték a programok sorozatát. Na, szóval dióhéjban ezen vettünk részt mi is, és összességében a rossz idő ellenére és a sok rohangálás dacára nekem nagyon tetszett. Jó volt hogy a reptéren lehettünk együtt, szombatra még én is kipakoltam az ékszereket, pedig eredetileg nem terveztem. Még mindig annyi mindenem van hogy simán tudok árulni belőlük, és voltak is vevőim szerencsére. Ez most megint adott némi löketet, hogy talán nem kellene teljesen felhagynom az ékszerkészítéssel, jó volt egy kis sikerélmény. Mivel szombatra igen sok program zúdult ránk, és rohangáltunk mint pók a falon hogy minden rendben legyen, eléggé megcsúsztunk az idővel, és volt egy pont amikor a családban kb. mindenki megharagudott mindenkire. Szerencsére ezek csak apró-cseprő kellemetlenségek nálunk általában, és estére már nyoma sem volt a duzzogásnak senki részéről. Sokszor írom, hogy úgy szép az élet ha zajlik, de hát tényleg így van ez! Fotózni sajnos nem sokat tudtam, mert többnyire ide-oda szaladgáltam a hangár meg a sátor között, de pár kép azért készült, és az eseménynek is van Facebook oldala, ahol profi fotós örökítette meg a történéseket, érdemes nézegetni! Egyelőre nem tudom mikor megyünk legközelebb vásározni, de ha az emlékeim nem csalnak ez volt az idei első, és jó kis bemelegítés volt, kíváncsian várom ezek után a nyári vásáros szezont!