A következő kirándulás története elég kalandosra sikerült. Kari szeretett volna meglepni engem egy Vaneltín-napi kirándulással még februárban, sajnos akkor a térd sérülésem keresztbe húzta a számításokat, így az utazást nőnapra toltuk el. Mivel még akkor sem voltam eléggé jól, ezért tovább halasztottuk a dolgot március közepére. Le is foglaltam a szállást, minden oké volt, mígnem Kari munkahelyén közbejött egy váratlan, egész hétvégés munka. Ilyet még sosem csináltam korábban, de vissza kellett mondanom a szállást. Eléggé kellemetlen volt, de szerencsére olyan jófej házigazdákat fogtunk ki, hogy minden további nélkül átrakták nekünk a foglalást április elejére. Így ekkor végre tényleg útnak indulhattunk Keszthelyre! Korábban már ugyan jártunk itt, de annyi látványosság van a környéken hogy biztos voltam benne, nem fogunk unatkozni!

Pénteken a nap nagyjából elment az utazással, kompozással és a szállás elfoglalásával, bevásárlással, vacsorával. Kellemes kis apartmanban voltunk, szép és csendes helyen, mégis közel a központhoz. Egyedül az okozott némi nehézséget hogy a szobánk a tetőtérben volt, így nem kevés lépcsőt kellett megmásznom nap mint nap, de ezt leszámítva minden nagyon tetszett. Este még tettünk egy sétát a kikötőben, ahol kb. már minden étterem és bazár készülődött a szezonra, érdekes volt látni a nagy hajrá előtti munkálatokat. Két ládát is megkerestünk még első este, kanyargós séta után a Balaton múzeumnál kötöttünk ki, és csak az utolsó pillanatban jöttünk rá hogy valójában itt már jártunk a geocaching.hu kapcsán. Már rutinosan tudtuk hogy hol kell a bokorban keresgélni!

A második napot kiadós alvással kezdtük. Azt hiszem mindketten le voltunk merülve, nem is emlékszem mikor aludtunk ennyit együtt utoljára! Délelőtt a belváros felé vettük az irányt és megnéztük az erotikus panoptikumot. Ősszel ez anno kimaradt a múzeumos körutunkból, és most jó volt hogy be tudtuk pótolni. Nem tartom magam túlzottan prűd embernek, de egy-két dolog azért meglepett. Jókat röhögtünk a szobrokon és a viasz-bábukon, amik kb. ugyanyolyanok mint a kínzó múzeumban, csak nyilván itt a szex a fő téma. Érdmes tenni ide egy látogatást és elcsodálkozni!

keszth_heviz1

A múzeum után átautóztunk Hévízre. Itt még egyikünk sem járt és nagyon meglepett hogy mennyire szép és élő kis város. Sokkal pezsgőbb mint Keszthely. Kezdésnek a Festetics Fürdőház mellett ládáztunk. Nagyon szép a tó vize és rengetegen úszkáltak benne idősek, fiatalok egyaránt. Mi most nem mentünk be, a belépőt enyhén szólva túlzásnak tartom: azt hiszem kb. 2500 Ft/fő/3 óra, ami azért baromira drágának számít. Értem én hogy természetes víz, gyógyító hatású, meg minden, de mi most inkább csak a környező parkban sétáltunk és ládáztunk. A következő állomásunk a Berki sétaút volt. Azt hittem ez majd egy lazás kis andalgás lesz, de itt a lábaim annyira elfáradtak hogy komolyan kérdésesnek éreztem hogy visszaérjek a kocsihoz. Kezdésnek rögtön a patak rossz oldalán indultunk el, és csak egyetlen egy átjáró volt, szóval vissza kellett sétálni az elejére, majd megint ugyanazt a távot megtenni + még többet. Végül egy madármegfigyelőnél találtuk meg a ládát. Tényleg szép és különleges hely volt, visszafelé pedig még a csepergő eső is elkapott minket. Szerencsére volt nálam esernyő, így sétálhattunk egy romantikusat, ölelkezve a patakparton, mellettünk millió színes tavirózsával, ami egyébként a Tófürdőnek és pataknak is jellegzetessége. Tényleg bámulatosan szépek a virágok! Az eső elől végül behúzódtunk a központba egy gyors ebédre, és sikerült feltöltődnöm némi kávéval/energiával is.

keszth_heviz2

Végül úgy alakult hogy egész délután folytattuk a mászkálást, és elég sok geoládát találtunk meg. Jártunk a Szent Mihály dombon, ahonnan nagyon szép volt a kilátás a Balcsira és kis ösvényeken kanyargott az út egy árnyas temetőig. Voltunk a Helikon tavernánál, a római kori romoknál, amiből sajnos nem túlzottan sokat láttunk, és felmentünk a csodálatos Egregyi templomhoz, ahova elég kemény földutak vezettek fel. Én ilyenkor mindig félek hogy visszagurulunk a kocsival vagy épp ottmaradunk egy kátyúban. Szerencsére egyikre se volt példa, Kari uralta a gépjárművet! Elkanyarodtunk még Vonyarcra a vasútállomáshoz és pékséghez, és a Margit kilátónál sikerült a nyitvatartást lekésni fél órával. Nagyon sajnáltam mert így egyáltalán nem tudtuk megnézni, csak távolról. pedig szívesen felmásztam volna ide is! A napot végül a kikötőben zártuk ismét, az idei év első fagyijával, és a hattyúk etetésével.

keszth_heviz3

Az utolsó napra is sok programot terveztünk be, délelőtt a keszthelyi állatparkba mentünk körülnézni. Itt inkább háztáji állatok voltak, plusz egy-két különleges faj. Végigsétáltuk az egészet és megetettük zoo csemegével a barikat. Annyira aranyosak voltak! Legeközelebbre megjegyzendő hogy több csemegét kell venni, mert nem mindenkinek jutott! Innen hazafelé indultunk, de még megálltunk Balatonkeresztúron a barokk templomnál, ahol ismerős rejtésbe botlottunk, majd Fonyód felé kanyarodtunk, mert előzőleg jó ötletnek tűnt az itteni ládákat is begyűjteni. Sajnos ismét sok helyen nem jártunk sikerrel, plusz a leomlott fal miatt fél Fonyód le van zárva, voltak olyan helyek amiket egyáltalán nem lehetett megközelíteni. Mikor a századik hegyre mászós keresgélés jött volna akkor enyhén behisztiztem és itt inkább be is fejeztük az aznapi geocachingelést. A Bélatelepi strand nekem nagyon tetszett, egy öreg horgász halpucolás közben segített nekünk megkeresni a dobozt. Plusz pont hogy olyan párás/ködös volt a Balaton hogy szinte minden tejfehér volt, alig látszott hol ér össze a víz az éggel. Még sosem láttam így a Balcsit, nagyon misztikus és szép volt! Összességében elég sokat mászkáltunk ezen a napon is, és még egy ebéd volt vissza, amit végül Siófokon költöttünk el, mert sehol máshol nem találtunk normális és nyitva tartó éttermet. Elég furcsa látni hogy szezonon kívül a part mentén minden halott gyakorlatilag. Azért nem panaszkodom, három nagyon kellemes és tartalmas napot töltöttünk el Keszthelyen és környékén. Bármikor szívesen mennék vissza!

keszth_heviz4