Ha vannak hónapok, amiket nem szeretek az évben, akkor a január-február ezen a listán tuti szerepel. Minden olyan szürke, semmi sem történik, nem is nagyon megyünk sehová és az idő is lehangoló. Az Karácsony + Újév után minden olyan üresnek és monotonnak tűnik.

Sajnos ez az év sem indult túl jól a családunk számára, szinte mindenkit utolért a betegség ilyen-olyan formában. Anyának és apának influenza-szerű tünetei voltak, magas lázzal, szédüléssel, hasmenéssel, végtag fájdalmakkal. Tesómék és a Mama megfázással küszködtek elég sokáig. Karinak egy hétig folyamatosan fájt a gyomra, bármit is vett be rá, szegényke így járt dolgozni is. Én pedig még mindig táppénzen vagyok a lábammal, a felépülés cseppet sem mondható könnyűnek. 10 alkalommal jártam fizikoterápiás kezelésre, egy nagy mágnes-hengerbe kellett rakni a lábamat 20-25 percre, minden nap. Ez a kezelés nagyon sokat segített, és a kenőcsök is, próbálok a lábammal lépcsőzni, tornáztatom, de még időnként nagyon bizonytalanul járok és alapvető dolgok nehezemre esnek. Nem gondoltam hogy majd ennyire lassan fogok felépülni egy egyszerűnek mondható ficamból, de sajnos így van. Jövő héten már talán munkába tudok újra állni, kollégáim legnagyobb örömére.

insta_jan_febr2014

Azért voltak persze szép és jó pillanatok, és az Instagramos képeimből válogattam ehhez egy kis áttekintőt. Volt itt utazás azért, még ha pici is, egy kis környékbeli geocaching, sütések-főzések, melyek közül több recept megtartós lesz! Voltunk romantikus vacsizni, kiskutyáztam, új ékszereket szereztem, kedves ajándékokat kaptam, és sokat ünnepeltünk mert a február nálunk a névnap-hónap! Életem első scrapbook albumát is elkészítettem, ami nagy élmény volt és pozitív löketet adott a gyógyuláshoz is. Nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem hogy végre nyílnak a virágok a kertben! Még ha picik is! Annyira vártam már ezt, hogy legyenek színek! Sokkal könnyebb átvészelni a napot így, és vidámnak maradni. Én most nagyon örülök hogy holnap már március van!  Tavasz, úgy vártalak!