Az elmúlt pár napban mezőgazdasági programok sokaságát éltük meg a családdal. Kezdődött az egész a kert rendbe tételével itthon. Anyával és tesómékkal próbáltuk picit felkészíteni az otthonunkat az őszre. Levagdostuk az elszáradt virágokat, egy csomó minden átültettünk, fákat vágtunk ki, bokrokat nyírtunk meg, virágokat hordtunk ide-oda, az elszáradt ágakat pedig összekötegeltük hogy a zöld járat elvihesse. Mit ne mondjak eléggé elfáradtam a végére, nem is igen vágytam már aznap más testmozgásra!

Szombaton a délelőttöt a papáéknál töltöttük. Hatan mentünk most a családból szüretelni, kb. 2 óra alatt meg is volt a nagy mutatvány. A lugasban szépek voltak a fürtök, de a szőlő többi részén sajnos elég beteges volt a termés, gyorsan végig tudtunk szaladni a sorokon. A munka után a lugas alatt fogyasztottuk el a jól megérdemelt kakaspörköltet, kávét és sütit, nagyon szép idő volt egy kis pihenésre.

szuret2013

Ezzel még koránt sem volt vége a nagy melónak, mert kiugrottunk Őcsénybe kicsit, a reptéri munkákban segíteni. A fiúk éppen a küszöbjeleket fejezték be a kifutón, ehhez csatlakoztunk. A mi feladatunk most a traktorozás volt! Még sosem ültem korábban traktorban, hát ez valami baromi vicces dolog! Alapból az hogy tökre magasan ülsz, ráz mint a nyavaja, és kb. 10-el robogtunk végig a leszállópályán. Egy örökkévalóságnak tűnik, de mégis szórakoztató. Magunk után húztunk egy hatalmas hengert amivel a küszöbjeleket egyengettük el a munkások után. Vigyázni kellett hogy a gépek közt szaladgáló pulit be ne daráljuk véletlenül. A trakiban nyomorogva romantikusan megbeszéltük Karival hogy milyen volt idén a kukorica termés. Azt hiszem lassan pályát is módosíthatunk! 😀

traktorozas