Zajlik az április, és az elmúlt hetekben egy csomó minden történt amiről még nem emlékeztem meg.

Az első és legfontosabb, aminek nagyon örülünk, hogy a v.legénynek új állása lesz! Szerette ezt a mostani helyét, de az élet hozott egy szuper lehetőséget egy nagy cégnél, ahová régóta próbált bekerülni. Az interjú nagyon jól sikerült, május közepén kezd. Annyira örülök, és büszke vagyok rá. Tudom, hogy ez volt a vágya, szakmailag és anyagilag is ez egy hatalmas előrelépés lesz. Végre ismét tudunk közösen tervezni, félretenni.

Jövő héten lesz az idei első vásárunk, apával közösen, szóval készülök a szekszárdi majálisra. Korábban még nem voltunk ezen a rendezvényen, picit izgulok. Már leveleztem a szervező csajszival, aki nagyon kedves volt és állítólag baromira kíváncsi már rám/ránk. Remélem, jó kis vásár lesz! Egy csomó mindent kell még szerdáig intéznem. Szeretném majd lecserélni a stand kinézetét, de mindenre most nem fog idő jutni. Majd szépen, fokozatosan.

Bocika a múlt héten beteg volt. A kozmetikusnál derült ki hogy a bűzmirigyével valami nem okés, ezért az első adandó alkalommal vittem az állatorvoshoz. Kiderült hogy be volt neki gyulladva a mirigy, rendbe tették és kapott antibiotikum szurit. Annyira meg tud viselni mikor beteg vagy fáj valamije. Szerencsére azóta, úgy tűnik, rendben van.

A kertünk végre elnyerte igazi tavaszias formáját. Minden tele van különböző virágokkal, színekkel, illatokkal.

Előkerült a motor és a biciklik is. Most már sokkal jobban esik ezekkel közlekedni, mint autóba ülni. Esténként is végre nyitott ablaknál alhatunk.

Voltunk a Cserhát tetőn picit rádiózni. A napnak már olyan melege van délutánonként, hogy nem is lehet sokáig kint maradni egyhuzamban. Teljesen lesülünk tőle!

Többször jártunk Bátaszéken is az elmúlt napokban. Anyósom keze szépen gyógyul, a varratokat kiszedték. Vittem neki meglepi almás-pitét, mert ezután ácsingózott már régóta. Remélem, hamarosan felépül!

A konyhában folyamatosan készülnek a finomságok. Már tervezzük a grillezéseket a kertben, kávézunk a teraszon, füvet nyírunk, hűsölünk az árnyékban. Annyira imádom ezt, és nagyon hiányzik, mikor épp az irodában kell porosodnom.

A Bunheads után totálisan rákattantam a Jóbarátokra. Chandler a kedvencem, már az ötödik évadnál tartok, és rájöttem hogy a sorozat végéről csak halvány fogalmaim vannak. Tök jó újranézni azokat a részeket is, amit TV-ben már láttam, hatalmasakat röhögök rajtuk. Teljesen el tudok lazulni sorozatnézés közben.

Elkezdtük nyírni a Snoopykát. Mivel nem nagyon hagyja magát, ez egy többnapos folyamat minden évben, fokozatosan kerül le róla a szőr. Ha végre lesz egy kis plusz pénzem idén beruházok egy kutyanyíróra, esküszöm! Nem kellene ennyit szenvednünk vele minden tavasszal és nem lenne menetes a szőre. Csinos, rövid szőrű kutyákat akarok, punktum!

Nagyjából ennyi ami most eszembe jutott. A képek pedig remélem adnak kis ízelítőt az idei áprilisunkról:

april2013_2