A múlt heti túrával kapcsolatban eléggé vegyesek az érzéseim. Piknikezni mentünk Bajára. Lehet, hogy csak extra-érzékeny voltam, vagy rossz volt a csillagok állása, de valahogy sokkal jobb hangulatot vártam volna ettől a rendezvénytől. A piknik előtti éjjel nem sokat aludtam, korán keltem hogy a szendvicsekkel elkészüljek, s még így is késtünk picit, szóval a CITO-ról (szemétszedés) lemaradtunk mint a borravaló. Utána lett volna egy kis koordináta keresős játék, amit szintén nem tudtunk kiélvezni, mert kiderült hogy rossz formátumban kaptuk meg a koo-kat. Bolyongtunk össze-vissza az erdőben, majd feladtuk. Ezután közösen kerestük meg az új, frissen kihelyezett geoládát. Egy érdekes emlékműnél volt elrejtve, nagyon tetszett a helyszín, a rejtés is. Beszélgettünk az új tagokkal, voltak nagyon szimpatikusak köztük. Sajnos, a versenyünk fő-szervezőjének a családjában tragikus esemény történt múlt héten. Olyan rossz volt látni a szomorúságát, biztos ez is lenyomta azért az egész piknik hangulatát. A másik krikitus pont az volt hogy vittem a Bonot. Nem igazán tudok mit kezdeni azzal, hogy valaki úgy kezeli a kutyámat mintha az leprás lenne, és sokkol, (őszintén!!!) hogy a mai gyerekek egy része halálosan fél egy térdig sem érő kutyától. Kaptunk pár “érdekes” megjegyzést, ami bevallom őszintén nem tetszett. Kész, ennyi, én ilyen vagyok.. Szeretem a kutyámat, és igen, engem is idegesít vagy zavar sokszor sok minden vagy sok mindenki, mégis magamban tartom, mert próbálok kulturált lenni. Tudom hogy 1-2 személy negatív dolgait nem szabad egy egész közösségre kivetíteni,nem is áll ez szándékomban. Mégis rossz lett a hangulatom a nap végére. Azért hoztam nektek képeket, és persze, voltak jó és vidám pillanatok is. Sütöttünk szalonnát, dumcsiztunk, és extra-meleg, szép napsütés volt. Remélem, nektek jól telt a hétvége, most már tényleg piknikező idő van, használjátok ki!

accpiknik