Olvastam a híreket, fel voltam készülve, tudtam előre hogy mi lesz.. Mégsem akartam elhinni, hogy MÁRCIUSBAN velünk ez történik!!! Hogy ekkora hó lesz!!! Brutális!!! Nem szoktam sűrűn írni a munkámról, de annyit biztos tudtok, hogy szorosan összefüggnek az ügyeleteim az időjárással. Ha szép idő van, minden oké, viszont ha jön az ítéletidő, akkor kész katasztrófa. Kifogtam most három éjszakás műszakot egymás után, szerintem az idei legkeményebbeket. Éjjeleken át nem aludtam, végig telefonáltam, szervezkedtem, a hajnalokra már iszonyú kimerült voltam, és most érzem igazán hogy milyen amikor ennyi feladatra kell egyszerre koncentrálni. Lehet, hogy néha bagatellnek érzem a munkám, de ilyenkor iszonyú felelősségteljes. Mikor több száz ember ragad Tamásiban, akkor egy percig sem lehet lazítani. Kemény napokat nyomtunk le, nagyon büszke vagyok a kollégáimra, akik végig helytálltak és kint voltak az utakon, az ítéletidő ellenére! Örülök annak is, hogy 3 év alatt már tanultam a cégnél annyit, hogy gördülékenyen le tudtam bonyolítani egyedül az éjszakákat. Minden rendben ment, már amennyire ez lehetséges.

Hajnalban, hazaérve a műszakból, én is térdig süppedtem a hóba, kétszer is. Még mini jégcsapok is hullottak a fejemre. Szerintem egyedül a kutyák örültek már csak a fehér csodának. Mire le tudtam fotózni, már olvadóban volt. Most pedig beázott a szobám teteje, úgyhogy a padlásról, tavasszal, mi havat lapátolunk. Vajon búcsút inthetünk végre a télnek? Remélem..

march2013