Január az abszolút “nemszeretem” hónap számomra. Ilyenkor még a fű se nő! Annyira utálom, hogy állandóan sötét van, hideg, eső vagy köd, netán hó. Nem lehet kimozdulni normálisan sehova,sétálni vagy kirándulni, a kutyák hasa állandóan csupa retek, a munkám is katasztrófa ilyenkor, a kollégák feszültebbek, már nincsen ünnep, nincs mit várni, ismét a szó szerint “szürke” hétköznapok. Egy szó mint száz, én már nagyon várom a tavaszt!

Történt azért elég sok minden, sűrű a január, de nem mondanám hogy felemelő dolgok értek minket így 2013-ban.

¤ Kari hagyatéki tárgyaláson volt a hónap elején. A papája után most tudtuk meg hogy miket örökölhet. Olyan hihetetlen, hogy egy ilyen tárgyalásra ennyire sokat kell várni! Örülök hogy ez most már lezajlott, kicsit nyomasztó volt az egésznek a hangulata. Milliomosok nem leszünk, de gondolom ezt sejtitek, és igazából nem is ez a lényeg. Szomorú dolog az egész.

¤ Az egyik legjobb barátnőm karambolozott vasárnap. Tisztára sokkolódtam mikor felhívott, hogy most engedték ki a kórházból. Összevarrták a fejét, el is ájult, zúzódásai vannak, üvegszilánkokkal ment tele az arca. Ma voltam látogatni, de még most sem tudom felfogni az egészet, és nem tudok elég hálás lenni, hogy megmenekült és ennyivel megúszta! Láttam az autóról ( a maradványokról) képeket, csodával határos hogy öten utaztak és mind túlélték! Egyszerűen borzasztó, mikor közeli ismerősökkel történik ilyesmi, és nagyon furcsa érzés volt a munkahelyemen látni a vasárnapi napló bejegyezéseket a balesetről …

¤ A héten konkrétan harcokat vívtam az etsyn egy kínaival. Szeretném új irányba terelni az ékszeres pályafutásom, és ezt úgy tudom a leggazdaságosabban megtenni, ha külföldről vásárolok szerelékeket. Már van ebben rutinom, sosem volt semmi baj, mostanáig! Még novemberben rendeltem egy kellék-csomagot elég nagy összegben, türelmesen vártam rá, mert tudom hogy elég hosszú az átfutási idő, míg a pakk ideér, plusz ünnepek is voltak, ugye. Mivel már extra-sok idő eltelt a vásárlásom óta, felvettem a kapcsolatot az eladóval, próbáltam kedves és higgadt maradni végig és megoldást találni a problémára, angolul, ami nem volt túl könnyű. Mikor már a nyolcadik-tizedik semmitmondó levelet váltottuk, akkor azért bepöccentem csöppet és jelentettem az eladót az etsy felé. Csodák csodája 1-2 órán belül a számlámon volt a visszautalt pénz. Néha megéri karakánnak lenni, úgy tűnik. Ez a negatív élmény azért nem fog a céljaimtól eltántorítani, de okozott pár kellemetlen percet nekem.

¤ A héten átrendeztük a szobámat a v.legény javaslatára. Észrevettem magamon hogy enyhén feszült leszek a felfordulástól és a káosztól a saját életteremben. Márpedig a hétvégén ebből jutott nekünk bőven. Igazából csak pár bútort toligáltunk át, de ez mind azzal járt, hogy az apróbb, falon lévő képeket, dekorokat, cuccokat is mind le kellett szedni. Akkor meg ugye már előjönnek a rejtett kis hibák és konkrétan vasárnap este nyolckor mi még gipszeltünk! festettünk! és rendezkedtünk gőzerővel. Nagyjából már helyreálltak a főbb dolgok, de még sok apró simítás van hátra, amik nélkül nem vagyok 100% nyugodt. Pozitív hozadék hogy a ruháimat is elkezdtem kiszanálni, könnyen és gyorsan megszabadultam egy csomó felesleges darabtól. Több lett a hely, végre a férfim is kaphatott még egy plusz fiókot nálam. 4 év után igazán megérdemli! A kutyák pedig imádták, hogy ugrálhatnak a nadrág-kupac tetején!

¤ Azt hiszem, beteg vagyok/leszek. A folyamat elindult, taknyosodok, dugul az orrom és fáj a torkom. Emellé még társul hogy éjszakáznom kell, amitől egy mosott rongy állapotában létezem. Már előre szedem a Kalmopyrint, ilyen még sosem volt, de nem szeretnék kidőlni most teljesen.

¤ Ha lehet még többet dolgozni mint eddig, akkor mi ezt most megtesszük! Plusz 3/4 órával növelték meg a munkaidőnket (a fizetést persze nem). Ledolgozzuk az ebédszünetet, meg a szüneteket, amit ki sem vehetünk. Jó, oké, nem panaszkodom, de kissé zombi tud lenni az ember 12 + 3/4 órás műszakok után.

Hogy jóról is írjak végre:

¤ Anyuéknak a héten volt a 35. házassági évfordulója. Annyira cukik voltak, ők az abszolút követendő példa számomra! Jó, ha az ember előtt vannak pozitív minták és történetek!

¤ Kisautó megkapta az új műszakiját! A héten szervizben volt két napot, még a légzsák miatt vissza fog menni, de egy csomó dolgot megszereltek rajta. Egyedül a végösszegtől tartok, amit majd ki kell csengetnünk, de legalább most tényleg rendbe lett a kicsike téve!

¤ Alakul a februári naptáram! Egy csomó klassz programot bejegyeztem, nem vagyok hajlandó még egy búskomor hónapot eltölteni így a télben! Vidámságra fel, tuningolom magam! Hoztam azért nektek pár képet is, legyen szép januárotok!