Az elmúlt két napban, beköszöntött hozzánk az igazi tél és hó! Én már nem vártam, de ha már jött, akkor örülök neki. Gyönyörű, csodálatos, fehér minden. Legalább 30 cm esett, az tuti. A közelekedést eléggé akadályozza, de ez engem most nem nagyon érint. Rádión hallgatjuk, ahogy a buszok csúszkálnak és az autópályások szentségelnek. A cégünknél már erősített, hármas fokozat van. Ezt irtóra utálom, de most itthon  egyszerűen csak élvezem, hogy minden ennyire szép. Kicsit már jobban is vagyok, és az egész hetes itthon ücsörgés után a napokban kimerészkedtem a levegőre. Persze, a kutyák is oda vannak teljesen, egész nap kint lennének. A madáretető folyton tele van éhes kis vendégekkel. Nem tudunk olyan gyorsan magokat venni, mint ahogyan esznek. Naponta többször kell lapátolni, de a legjobb bentről nézni, egy forró tea mellől, ahogy kövér pelyhekben hullik a hó.


A hétvégén megtartottuk a többszörös ünneplést is (Apa névnap, Kati szülinap, és az én névnapom). Isteni ebéd volt, plusz málnás-tejszínes torta. A papáéktól gyönyörű tulipánokat kaptam. Még lesz folytatása az ünneplésnek, ha meggyógyulok végre teljesen. És ami még nagy szám, hogy elkészült az idei hóemberkénk is, ami ismét a tesóm érdeme. Narinak neveztük el, a narancshéj szája és a szintén narancssárga kalapja miatt. Hatalmas, dundi, igazi úr. Talán még nagyobb, mint a 2010-es Ede. Szélességében mindenképpen.

Szeretjük a telet!