Szomorkás nap volt a tegnapi. Golfkocsinak lejárt a műszakija, és úgy döntöttünk hogy már nem újítjuk meg, hiszen úgyis muszáj lesz  eladni.  Tegnap mentünk vele utoljára és nagyon rossz érzés volt. A v.legény kitakarította, lemosta, lefotóztuk, meghirdettük. Egész nap olyan szomorú voltam miatta. Én nagyon szerettem ezt a kocsit, annyi helyre elvitt minket, annyi mindent “megélt” velünk a 2 év alatt. Sok-sok pozitív élmény, kirándulás, utazás kötődik hozzá. Soha nem hagyott ott minket az út szélén. Apróbb dolgokat kellett csak rajta kicserélni, egyszer az osztófedelet, és most a múlt héten a szénkeféket. A kipufogóját cseréltük még anno, mert túl hangos volt. És ennyi. Annyira remélem, hogy valaki olyan fogja elvinni, aki nem szedi szét, nem zúzza össze. Esetleg lesz pénze rá és megjavíttatja az alját, szépen rendbe hozatja. Tegnap még mentünk vele a városban is egy utolsó tiszteletkört. Nagyon fog hiányozni… annyira tudok kötődni dolgokhoz: