Eddig nem említettem, de sünből idén is nagyon jó a “termés” nálunk. Mondhatni tökéletes. 2-3 naponta talál egyet a kutya, amit lehet aztán megmenteni, ez általában sikerül is. A mai sün viszont brutálisan nagy volt, és olyan hangokat hallatott, amilyet még soha. Kurcogott és morcogott. Nem tudtuk eldönteni hogy horkol, éhes, rémült, mérges vagy csak a pokol legmélyebb bugyraiba kíván-e minket, netán mindezek együttvéve?! Azóta kiműveltük magunkat sün témában, megtudtuk hogy ezek a kis süncik össze is bújnak alváskor és le tudják simítani a tüskéiket ha akarják, olyan lesz mint a szőr. Innentől akkor már értem a sün-szexet. Amúgy annyira édesek, simán tartanék, ha nem lennének ilyen gyomorforgatóan büdösek. És még mindig tartom a teóriám hogy a tüskéjükön szállítják az almát, körtét, mindenféle finomságot, a v.legény az más állásponton van. Még lehet válóok ebből! :>

Ez meg itt egy hónalj-kutya (alias sünvadász) 🙂