Én úgy gondolom, hogy ebben a mai, zaklatott világban nagyon nehéz igazi szerelmet találni. Akinek sikerül, az valóban szerencsésnek mondhatja magát…
A lakásdekor ötlete a Charlotte Blog Photo egyik esküvői sorozatából származik. Egyszerű, mutatós és muszáj volt megcsinálnom ♥
Elkezdem én is, de Thursday helyett a hétre bontva. Most:
♥ 3 nap munka, 4 nap pihenés ♥ színes üveg fülik ♥schnauzer az ágyban ♥ katicás szélforgó ♥ smokey eyes ♥ hyper pizza ♥ későn kelés, ágyban reggeli ♥ kutyaséta négyesben ♥ csacsogás, kávé, cigi a tervtárban ♥ gyorsan készülő útvonalengedélyek és mindennel haladok ♥ kis-iskolás feeling a munkavédelmi oktatáson ♥ loknis haj ♥ i found love ♥ galambtollas és svarowski gömb fülbevaló ♥ SMS Szlovéniából ♥ Szent István Kadarka ♥Kozsó a gép tetején ♥ Golfkocsi adásvételi szerződése ♥ rögtönzött teadélután a kollégákkal ♥ Farkangyal a Film+on ♥ romantika ♥ útra kelő csomagok ♥ aranygaluska ♥ Parfümöt nézni éjjel ♥ készülő interjúhoz anyagot írni magamról ♥ szerelem hármas golfok a hasznaltauto.hu -n ♥ kedves levelek a Facebookon
Muszáj megírnom, hogy három nappal a meghirdetése után, a kisautónk már el is kelt. Egy komoly érdeklődő telefonált kedden. Szerdán már vitte is. Nem rossz árat kaptunk érte, de természetesen alkudott. Joggal. Egyben örülök és nagyon szomorú is vagyok. Üres a helye a ház előtt, hiányzik! Ami jó az egészben, hogy még két évig használni szeretné az új gazdája, céges autó lesz, Bonyhádon. Az alját pedig kijavítja, úgyhogy még sokáig fog valakinek boldog perceket okozni. Lávjú kisgolf, legyen szép életed! ♥
Szomorkás nap volt a tegnapi. Golfkocsinak lejárt a műszakija, és úgy döntöttünk hogy már nem újítjuk meg, hiszen úgyis muszáj lesz eladni. Tegnap mentünk vele utoljára és nagyon rossz érzés volt. A v.legény kitakarította, lemosta, lefotóztuk, meghirdettük. Egész nap olyan szomorú voltam miatta. Én nagyon szerettem ezt a kocsit, annyi helyre elvitt minket, annyi mindent “megélt” velünk a 2 év alatt. Sok-sok pozitív élmény, kirándulás, utazás kötődik hozzá. Soha nem hagyott ott minket az út szélén. Apróbb dolgokat kellett csak rajta kicserélni, egyszer az osztófedelet, és most a múlt héten a szénkeféket. A kipufogóját cseréltük még anno, mert túl hangos volt. És ennyi. Annyira remélem, hogy valaki olyan fogja elvinni, aki nem szedi szét, nem zúzza össze. Esetleg lesz pénze rá és megjavíttatja az alját, szépen rendbe hozatja. Tegnap még mentünk vele a városban is egy utolsó tiszteletkört. Nagyon fog hiányozni… annyira tudok kötődni dolgokhoz:
Egy kis összegzés az elmúlt hetekről:
Here we come again! Mondják a hóvirágok. És nálunk már tényleg jönnek, örülünk is nekik. Nagyon várom a tavaszt..
Ma az ítéletidővel is küszködtünk és meg voltam győződve hogy az apokalipszis jön. Már megint. Aztán végül semmi sem lett.
Az új üvegeim viszont ideértek, így ma este megint megy a kemence millefiori medálokkal. Nem tudtam annyira teleenni magam a Mekiben, hogy ne álljak neki üvegezni. A múltkor pl. megint kihasználtam minden helyet:
Anyával újféle sós-rudakat sütöttünk a héten. Tészta horror:
Újévi Meki-kuponok, amiktől boldogság fog el. Ma le is ettük egy részét a v.legénnyel. A retro burger sz*r, de sok mindent meg tudnék fogadni a felsoroltakból:
A kemény munkanapokon pedig Mézi szokott felvidítani, holnap is dolga lesz:
Elkezdtem olvasni a Szederbort:
Anyáéknak pedig a 34. évfordulója volt tegnap. Tevepúp torták készültek, amit csak mi nevezünk így. A sztori vicces, a torta meg osztott sikert aratott: A lányoknak bejött, a fiúknak nem. Na de a púp a tortán megért egy misét… 
És a golfkocsi újra meeegy! Nagyon vártam már ezt, ma reggel elhozta a férfm a szerelőktől. Kiderült hogy a szénkefék voltak rosszak. Még pontosan két napunk van a lejáró műszakiig.
A hetem úgy alakult, hogy szinte végig barátnőzök. Nem is bánom, van mit megbeszélni bőven, mozalmasan indult a 2012. Többnyire nem jó dolgok, sajnos, így tartom a csajokban a lelket, már amennyire lehet. Különösen az egyikőjükben. A hét egyik napján meggyes-kekszes-forrócsokis, és – Spice Girls helyett – sima nyalókás estét tartottunk. Ma pedig a héten elvesztett fülbevalómat kellett sürgősen pótolni, úgyhogy a Takkot és a Park Centert vettük be közösen. Sikerült brutálisan túladagolnom magam kávéval, ilyen még nem volt, de már kicsit rámjött a koffein undor. A Mekiben ugyanis kuponok vannak basszus, ráadásul már a McCafé-ban is. Egyszer szívritmus zavarban fogok elpusztulni és az ereimből majd sűrű fekete kávé folyik. Ez tuti!! Jó hír viszont, hogy úgy néz ki, legalább két koszorúslányom már biztosan lesz! A héten sikerült még elpakolnom a karácsonyi bizbaszokat is. Nehezen ment, holott annyira nem is kötődtem most az ünnephez. Hiányzik nekem a kis fa! A színes, gömb égősort azt fennhagytam. Az ágy felett lóg és van valami puritán bája. Hangulatos éjszakánként a szerelmi fészekben, így ő maradhat. A golfkocsink pedig szerelőnél van. Ma arra sétáltam és láttam hogy nyitva van a kis “szája” (a motorháztető), éppen gyógyították. Holnapra ha minden igaz meglesz az önindító csere. Már nagyon izgulok miatta mert hetek óta vagy betolom a kocsit vagy buszra vagyunk ítélve és kezd előtörni az ember-undorom: Mindenki büdös, ocsmány és bunkó. Csak én vagyok egyedül porcelán elefánt!
A Ritu hívta fel a figyelmem a 365 Projectre, ami első olvasásra már nagyon szimpi volt, így én is belevágtam. A dolog lényege, hogy 365 napon át, minden nap egy fotót fogok készíteni és feltölteni EBBE A GALÉRIÁBA. Nagyon szimpatikus ez a kezdeményezés nekem, egyrészt mert imádok fotózni, másrészt mert így legalább fejlődök is tán’ valamit ezen a téren, harmadrészt mert könnyebben észre fogom venni az apró, szép dolgokat a szürke hétköznapokon is, amik felett amúgy lehet hogy elsiklanék. Sőt – remélem – egy idő után már szánt szándékkal keresni is fogom őket!
Nem szeretem a Szilvesztereket, továbbra sem. Mindig valami lehangoló és kényszeredett érzéssel tölt el, hogy megint elmúlt egy év, itt a vége fuss el véle, és az utolsó nappal nem ártana valamit kezdeni. Erőltetett bulikba, ismeretlen emberekkel, nem szeretek menni, a barátok általában már elfoglaltak, de otthon ülni és a kabarékat nézni talán még szánalmasabb. Nem vagyok még 80 éves. Szóval, hogy lehet ebből a helyzetből jól kijönni?! Az idei azért mégsem volt annyira rossz. Sőt! Kirándulás lett volna a program, de golfkocsi betegsége keresztbe húzta a számítást. Így “csak” otthon voltunk. A délután kis része szereléssel telt, aztán pihentünk. Istenit vacsoráztunk, sült csirke és hatalmas adag majonézes saláta volt. Szerelmesen összebújtunk, beszélgettünk, nevettünk, pezsgőztünk a családdal, megnéztük a szomszédok tűzijátékát az utcán, boroztunk, éjfél után egy hatalmas sétára mentünk a csípős hidegben a kiskutyával. Aztán hajnali vacsorát tartottunk és tv-ztünk az ágyból, majd egy nagyot aludtunk a meleg takarók alatt. Végülis a Kari rávilágított, hogy ez is csak egy nap, mint a többi – És el lehet tölteni jól meg rosszul. Nekem jól telt, mert együtt voltam azokkal akiket szeretek.
Tavaly is írtam összegzőt, hogy mi történt velem 2010-ben, ezért ezt idén sem hagyom ki. Volt sok jó, szép dolog és az év vége felé volt sajnos sok rossz. Összegezve az egészet egy igen intenzív év volt. Továbbra is az motoszkál bennem valamiért, hogy 2012-nek nagyon jónak kell lennie. Elhiszem, és mantrázom hogy így lesz!
2011 eseményei:
* Rögtön az év elején elém sodort az élet egy lehetőséget, hogy új munkakörben, másik osztályon is dolgozzam a cégnél. Elvállaltam, annak reményében hogy kicsit megváltozik az életritmusom. Azóta is dupla beosztásban üzemelek, és annyit mindenképp nyertem vele, hogy változatos:)
* Rengeteget utaztam. Magyarország csodás városait és helyeit jártam be, sokat voltam a természetben, ami mindig iszonyúan kikapcsol és feltölt. Olyan helyeket ismerek meg, amikre korábban nem is gondoltam volna. Köszönet ezért a geocachingnek, ami rengeteg élményt adott eddig és 96 ládamegtalálást!
* Új embereket ismertem meg és ápoltam a kapcsolatot a régi barátokkal. Felelevenítettem már feledésbe merülő gimis kapcsolatokat, nyitottam új emberek felé. Voltam gimis és általános iskolás osztálytalálkozón is, ahol jó volt a többiekkel nosztalgiázni. Nagyon szeretem a barátaimat és igyekszem minél közelebb kerülni hozzájuk.
* Sok vásárba eljutottam idén is az ékszereimmel. A szürke hétköznapokban nagyon jól esik valami színeset alkotni. Szeretném tovább megtartani ezt a vonalat, illetve még tovább fejleszteni. A Made for You szempontjából 2011. jó év volt!
* Egy csúcsszuper balatoni nyaralásra mentem a férfimmel, Szárszóra. Fürödtünk, kikapcsoltunk, kirándultunk. Tökéletes volt és még a kutya is velünk lehetett végig!
* Új frizurám lett 
* Vettem egy biciklit és újra elkezdet biciklizni. Nálam ez nagy szó és hatalmas fejlődés is, tekintve az előzményeket! Plusz poén hogy nem szoktam elesni! Háromszoros hurrá!
* A férfim elkezdett rádiózni, hobbiból. Nagyon sok kedves embert ismertünk meg, azt hiszem mondhatom, hogy barátokra leltünk. Ennek kapcsán eljutottunk Kiskunhalasra is, a rádiós találkozóra ahol -többek közt- a Maksa Zolival is beszélgethettem.
* Jártunk a busó járáson a Rituval, ahol megtapasztaltam milyen a busó-szex és oltári jól szórakoztunk egész nap
* Ha már a Ritunál tartunk, 2011-ben sikerült elég sokat találkozni, ehhez szeretném tartani magam, felejthetetlenek a közös pillanatok, illetve szeretném idén még növelni a találkozók számát.
* A férfim munkát kapott, ahol hat hónapig húzta. Kiderült, hogy nem fenkéig tejfel a dolog, voltak is emiatt rosszabb periódusok a kapcsolatunkban. Kimerült volt, fáradt volt, nem jutott egymásra időnk és éreztük hogy elmegy mellettünk az élet vagy inkább mi megyünk el így egymás mellett. Szerencsére, jókor, jól döntött, és novemberben felmondott a cégnél. A bekerülése nagy öröm volt, de a váltása legalább akkora. Kapott pá-pá céges tortát tőlem.
* Rengeteg-mindenféle céges konferencián voltam: Pesten többször, Balatonföldváron, Gödöllőn. Lett egy szobatársam is a cégnél, a Bodri, akit nagyon megszerettem! Már együtt uraljuk az irodát és barinők vagyunk. Át is rendeztük a kuckót decemberben, csajos lett!
*3 éves lett a Probablyme!!!! Ezúton is köszönöm nektek a sok törődést és figyelmet, amit itt (is) kapok!!!
* Motoroztunk, de csak keveset. Hiányzott a Szófia hercegnő. Sosem gondoltam, hogy én valaha majd ilyet írok, mikor eleinte ráülni sem mertem.
*Bőrgyógyászaton jártam, leszedték a kis kullancsom, és voltam a fogászaton is kétszer, két bölcsességfoggal 
* Minimancsot megtanítottuk úszni, Bogyiszlón! A Balcsiban már vígan pancsolt és nyelte a habokat.
* Új fényképezőt vettem magamnak, egy isteni kis Fuji gépet, akivel azóta is nagy a szerelem.
*Eljutottam Ozorára a pszichedelikus trance, goa és ambient fesztiválra (félig) és találkoztam a Ricsivel, és Miluval, amire évek óta készültem!
* Ismét Mesterségek Ünnepéztünk nyáron, ami számomra külön kategória és nagyon jó volt!
* Menyasszony lettem <3
* Ősztől kezdődtek aztán töménytelen a rossz dolgok: anya sérve, a tesómék elvesztették a kisbabájukat, és apa daganata
* Geocaching Halloween-eztünk Bátán. Amúgy nekem tetszik ez az ünnep, sütöttem szellemeket és a rendezvény jópofa volt, jövőre is mennék!
* Visszafizettem a Diákhitelem 11.11.11.-én, így többé nincs tartozásom senki felé.
* Igyekeztünk minden ünnepet szépen, családiasan, hangulatosan megtartani. Minden szülinapnak, névnapnak, nagyobb eseménynek együtt örültünk és sok időt töltöttem a családommal. Imádom őket!
Nyilván még egy csomó dolog történt de nagy vonalakban ezek jutottak eszembe. Sok élményt hoztam magammal 2012-re, amikből jó lesz táplálkozni és erőt meríteni, ha kell. Kívánok minden drága olvasómnak is boldog, és örömteli, szép 2012-t!!!!! Olyat, amilyet elképzeltetek! Erre az évre elterveztem egy csomó mindent. Nem fogok foggal körömmel ragaszkodni dolgokhoz, de szépen, lassan kényelmesen véghez viszem, amit úgy érzem véghez kell. Drukkoljatok!
Annyira hihetetlen, hogy már három éve annak hogy a v.legény meg én együtt vagyunk!!! Mennyi minden történt azóta, mennyi mindent átéltünk, hány helyen voltunk, mennyi emlékünk van! Történt velünk jó, meg mégjobb, egy kis rossz is néha, de mindenen túllendültünk közösen és én nagyon szeretek vele élni. Annyi mindent akartam ide írni, nagy hangzatos dolgokat, de egyszerűen csak annyi az egész hogy szeretem. Így, simán.
Az évfordulós ünneplésünk is majdnem jól sikerült. Addig a pontig minden oké volt hogy egy isteni tortát sütöttem. Dió torta volt a terv és végül sajtkrémes áfonyatorta lett belőle,a a NoSalty egyik receptjét gyúrtam össze a saját elképzeléseimmel. A spájzban, a gyümölcskocsonya mellett töltöttem konkrétan a fél estémet, ezt a részét továbbra sem szeretem/tudom csinálni. De a végeredmény azért isteni lett, ráadásnak még szép is! Az évfordulós kirándulásunkat idén is Pécsre terveztük, egész nap kujtorogtunk volna a városban, csodás helyeken. Annyira a mi formánk basszus, hogy a golf kocsi az évforduló reggelére totálisan megadta magát. Csak úgy indult el, ha betoltuk. Isteni volt délelőtt az emelkedőn felfele tolni a 800 kg-ját, aztán még aznap kb. hatszor ugyanez. Pécsig eljutottunk, és reménykedtünk, hogy csak az akksi rossz. Hát kiderült hogy nem. Az egész évfordulós délután a Budai állomásnál lévő Tesco parkolóban telt. Akksi ki, akksi be, szerelés, tanakodás, betolások sokadszorra. Szétfagytunk, éheztünk. Végül feladtuk, mert ilyen autóval nem lehet kirándulni, amit lépten-nyomon be kell toltani vadidegenekkel. Gyors McDrive, még le se mertük állítani a kocsit, és aztán hazajöttünk. Annyira nonszensz volt a dolog, hogy már csak nevettem. De együtt voltunk, és hihetetlen de valahogy még ez is jó volt. Jövőre majd másképp lesz és a kirándulást meg bepótoljuk. Picit a MiniMancsot sajnáltam, ő a szürke pulóverében nézte végig a több órás szerelést – a kocsiból – és gondolta, hogy ezek az idióták vajon mit küszködhetnek?!
Hát, boldog Anniversaryt, nekünk, pecheseknek!!!
Úgy volt hogy a héten megtartjuk a Karácsonyi négyes tali második felvonását, ezúttal hármasban. Sajnos, ismét nem jött össze a dolog, mert a drága barátnőm nagypapája hosszú betegeskedés után az egekbe távozott a nagymama után, pont Karácsonykor. Így Katival megint kettecskén voltunk. Azért persze nagyon jó volt. Olyan ritkán van alkalom összejönni a barátnőkkel és én mindet megragadom, mert a pillanat elillan és már nem úgy vagyunk mint a gimiben, ahol mindennapos az együttlét. Más: a párizsi kávé pedig egyszerűen isnteni volt!
